Ki az? Aprócska. Persze madár. Nagyjából fekete-fehér. Nálunk a nyarat tölti. Mindössze 14-15 centiméter hosszú és 25 grammos. (Ha nagyon jóllakik, akkor talán 27 gramm is meglehet.) Madárvonulási világrekorder: órákon keresztül 50 km per órás sebességet meghaladva képes repülni, és egy éjszaka leforgása alatt akár 400 kilométert, évente pedig csaknem 30 ezer kilométert tesz meg. Afrikában telel át, ám ritkább esetben Iránban és az Arab-félszigeten is felf...
Különös madárka a tövisszúró gébics (Lanius collurio). Látszólag ártatlan kis apróság, ám annak csak van valami oka, hogy családja latin nevének jelentése „hentes”. Ejha! Mintha egy tigrisről vagy minimum keselyűről beszélnénk! Van még jobb is! Az egyik rokon, a vörösfejű gébics német nevének tükörfordítása: pirosfejű gyilkos! A gébics szó valószínűleg a Gáborján keresztnévből származik, erre utal a madár számos népi neve: vasfejű gábor, vasfejű gaborján, ...
A Birdo Az év madárfotósa pályázat 2022-es versenye jelenleg a második fordulóban jár. A korábban beérkezett, közel 3ezer fotóból a zsűri első körös értékelése után 9 kategóriából 462 fotó került be a második fordulóba, a Dokumentum kategóriában pedig 4 fotósorozatot jutott tovább. Szeptemberben a hét tagú szakmai zsűri értékeli a fotókat, megszületik az eredmény, hogy kik lesznek az egyes kategóriák nyertesei. Természetesen az is eldől, ki lesz az Év madá...
Európa legkisebb fecskefaja a partifecske. Nevét kedvelt lakóhelyéről kapta, ugyanis léte szorosan kapcsolódik a vízhez. Többnyire a víz által kimosott területeken, függőleges, löszös partfalakba építi fészeküregét. A munkálatokat a hím kezdi el, de később a tojó is bekapcsolódik a családi lak elkészítésébe. Minden pár 5-14 nap alatt egy-egy 40-120 cm hosszú járatot készít. A partifecske táplálkozása meglepő módon nem kötődik a vízhez, így az ember által k...
A gyurgyalag (gyurgyóka) színpompás tollazata napfényben különösen ragyogó. Hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. A szeménél húzódó fekete sáv miatt olyan, mintha a madarak Zorrója lenne. Maga a gyurgyalag hangutánzó szó, ismeretlen eredetű, első felbukkanása az 1500-as évek elejéről dokumentált. Van neki persze több neve is, a méhészmadár ezek közül a legismertebb, étlapján ugyanis gyakran szerepel a méh és a daráz...
A barázdabillegetőt nálunk népiesen jányka- vagy leánykamadárnak is nevezik. Karcsú testalkatú, hosszú lábú énekesmadár, hosszú farkát magasan viseli, és gyakran fel-le billegeti. Innen kapta nevét. A nyelvújításkor Kazinczy Ferenc billegénynek nevezte el. Szántás idején a barázdák között keres táplálékot. Erdélyben ezért használják rá a szántóka nevet is. Ez az egyszerű madárka több nép mitológiájában jelentős szerepet játszik, sok helyütt teremtő erővel ...